Sétáljunk végig bármelyik városon, és hamar feltűnik valami különös.
Vannak helyek, amelyek mellett gondolkodás nélkül elsétálunk. Másoknál pedig önkéntelenül lelassítunk. Körbenézünk. Maradni szeretnénk.
Érdekes módon ennek ritkán van köze a mérethez, a költségvetéshez vagy a luxushoz.
Egy apró kávézó emlékezetesebb lehet egy ötcsillagos szállodánál. Egy csendes belső udvar mélyebb nyomot hagyhat bennünk, mint egy világhírű épület. Egy családi otthon pedig különlegesebbnek érződhet bármely kastélynál.
Miért? Mert a legjobb helyeknek nem csupán megjelenésük van.
Hanem identitásuk.
Mi a BBMichaelsnél hisszük, hogy minden épület, minden tér és minden hely már eleve hordoz magában egy saját karaktert. Ezt nem mi találjuk ki, és nem is szeretnénk lecserélni. A mi feladatunk sokkal inkább az, hogy felismerjük, megértsük és láthatóvá tegyük.
Ez a gondolat alapjaiban határozza meg a tervezési szemléletünket.
Nem azzal kezdjük a munkát, hogy milyen stílus illene egy épülethez.
Azzal kezdjük, hogy megértjük, mivé szeretne válni.
Figyeljük, hogyan használják az emberek a teret. Megismerjük a környezetét, történetét és ritmusát. Meghallgatjuk azok elképzeléseit, akik később benne élnek, dolgoznak vagy vendégként érkeznek majd ide.
Keressük mindazt, amit az idő, a megszokás vagy a felesleges rétegek elfedtek.
Csak ezután kezdünk tervezni.
Mert számunkra a tervezés nem a kiindulópont.
A megértés az.
Egy épület lehet kiválóan működő.
Lehet látványos.
Lehet elegáns.
Mégis hiányozhat belőle az, ami miatt valóban emlékezetessé válik.
Az identitás.
Ez az oka annak, hogy egyes szállodákba évekkel később is visszavágyunk, miközben már a szobaszámra sem emlékszünk.
Ezért válik egy étterem egy város kulturális életének részévé, míg mások csupán helyek maradnak, ahol étkezünk.
És ezért olyan nehéz elhagyni egy igazán szeretett otthont.
Sokszor halljuk, hogy egy épület időtálló.
Mi úgy gondoljuk, az időtállóság nem stílus kérdése.
Hanem a hitelesség természetes következménye.
Ha egy hely őszintén fejezi ki önmagát, nem válik divatjamúlttá.
Egyszerűen a helyére kerül.
Ezért számunkra az építészet és a belsőépítészet nem dekoráció.
Hanem felfedezés.
Minden projekt ugyanazzal az egyszerű kérdéssel indul:
Mi az, ami már most is itt van, és érdemes láthatóvá tenni?
Ha erre megtaláljuk a választ, a tervezés szinte magától kibontakozik.
És amikor az emberek belépnek ezekbe a terekbe, ritkán az anyagokra vagy a bútorokra emlékeznek.
Arra emlékeznek, hogyan érezték magukat.
Mert az igazán emlékezetes helyek nem azért maradnak velünk, mert szépek voltak.
Hanem mert végig önazonosak tudtak maradni.